További szolgáltatások

Munkavédelmi szabályzat készítése

A munkavédelmi szabályzat elkészítése nem kötelező a munkáltató részére viszont, a munkáltató kötelessége egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására.

A munkavédelmi szabályzat tartalmazza mindazokat az általános követelményeket valamint a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit, melyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei. A munkavédelmi szabályzat összefoglalja tulajdonképpen az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírásokat. A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettséggel terheli és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelem területén meghtározott követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelően teljesíthesse. 

A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Azonban a munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló és a véleményeket szintetizáló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek, ezért szükséges hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét, munkabiztonsági szakember készítse el.

A fenti szolgáltatásról kérje árajánlatunkat itt: 

Balesetek kivizsgálása

• Munkabaleset

Mi számít munkabalesetnek?

Munkabalesetnek számít az a baleset,amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. 

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Mi a teendő?

- intézkedni kell a sérült(-ek) egészségügyi, orvosi ellátásáról; 

- értesíteni kell a munkahelyi vezetőt;

- a kivizsgálás érdekében, gondoskodni kell a baleset helyszínének biztosításáról, változatlan állapotú megőrzéséről.

A szervezeti egység vezetőjének minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítani, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Amennyiben nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről értesítenie kell a sérültet.

Ha a sérültnek kifogásai vannak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatosan, panaszával az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) illetékes felügyelőségéhez fordulhat.

A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes előírásokat a munkabalesetek tekintetében az Mvt. és munkaügyi miniszteri rendelet, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a népjóléti miniszter által kiadott rendelet határozza meg.
A munkabaleseteket be kell vezetni a szervezeti egységek baleseti nyilvántartásába (régebbi nevén baleseti napló). A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartást vezető szervezeténél összesítve és minden területileg elkülönült szervezeti egységnél külön-külön kell vezetni.

A munkáltatónak a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során az alábbi adatokat kell rögzítenie: - a sérült (megbetegedett) személyes adatait (név, születési hely és 
időpont, anyja neve, TAJ-száma, lakcíme); 
- a sérült munkakörét;
- a sérülés időpontját;
- a baleset, sérülés helyszínét, jellegét;
- a sérült ellátására tett intézkedést;
- annak a tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkát.
A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a „Munkabaleseti jegyzőkönyv"-ben kell rögzíteni. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet lefolytatni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. Több sérült esetén a jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön kell kiállítani.

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet:
- a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;
- a halált, illetve a 3 napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;
- külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának;
- a társadalombiztosítási kifizető helynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak.
Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

•  Üzemi baleset

Mi számít üzemi balesetnek?

Üzemi-baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek az számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte.

• Foglalkozási megbetegedés

Mi a foglalkozási megbetegedés?  

Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön, a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.
A műtét során elszenvedett egészségkárosodás nem tekinthető üzemi balesetnek (1997. évi LXXXIII. törvény 52. §).
Nem üzemi baleset az a baleset, amely
a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy
b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy
c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira nem jogosult.

A balesetek bejelentéséhez szükséges mintairatokat és kitöltési útmutatókat letöltheti itt:

A fent említett szolgáltatásról kérje árajánlatunkat itt: